33. A buli

Sziasztok:) elég régóta voltam már itt, amiért elnézést kérek, csak most, hogy beindult a suli elég fárasztóak a napjaim:| de próbálok sietni a részekkel:)
Sajnos arra az elhatározásra jutottam, hogy minimum 2hetente lesz új rész, mert minden nap 4után érek haza, és utána még tanulás meg stb.:/
Sajnálatos módon úgy vettem észre, hogy eltűntek a komizóim:o Ilyen rossz lenne a blog vagy mi??:o Kérek mindenkit, aki olvassa, hogy legalább annyit írj komi hogy jó vagy rossz:) Nagyon fontos lenne(: De nem akarok regényt írni tehát jó olvasást;)♥

A tükör előtt álltam, a sminkem, és a hajam csodáltam. Niall volt olyan kedves, hogy hívott nekem egy fodrászt, és egy sminkest is, bár nem tudom, hogy csinálta, de nem is érdekelt igazán. Már csak annyi volt a feladatom, hogy a köntösömből kibújva, felvegyem a csodaszép ruhámat. Mivel a lila a kedvenc színem, ezért a ruhám is ilyen színű lett. Elsétáltam a már kikészített ruhához, s gyorsan belebújtam. A kiegészítők már rajtam voltak, szóval ezekkel már nem kelletett szenvednem. Felvettem a magassarkúm, a kis táskám is a kezembe fogtam, még utoljára végig néztem magamon az egész alakos tükörbe, majd az ajtó felé vettem az irányt. Eddig benntartott levegőmet kifújtam, kiléptem az ajtón és a nappali felé sétáltam.
Niall nekem háttal állt, de ahogy hallotta magassarkúm kopogását, egyből megfordult. Megálltam a kanapé egyik szélénél, míg ő a másiknál. Végig nézett rajtam, szinte már tátott szájjal. Szájára egy boldog mosoly ült - csak úgy mint enyémre - s megindult felém.
-Gyönyörű vagy! - simította egyik kezét arcomra
-Köszönöm! - pirultam el egy kicsit - Te is jól nézel ki! - néztem végig rajta. Egy fehér póló, egy kék pulcsi és azon egy zakó, egy világos nadrág és egy sötét szürke supra volt rajta.
-Gyere, menjünk. - csúsztatta kezét enyémbe, majd elhagytuk a lakosztályukat, a kocsiba beszállva, pedig célba vettük a szórakozó helyett.
Az út során nem szóltunk egymáshoz, Niall a vezetésre koncentrált, én pedig az elsuhanó fényeket néztem. Nyolc óra is elmúlt, így már Selly is ott van, és gondolom már keres is. Mit mondjak neki? Mondjam el neki az igazat? Remélem azért nem fog mindenki minket nézni ahogy megjövünk, mert valahogy semmi kedvem ahhoz, hogy egy csomó szempár rám szegeződjön.
Nem sokkal később meg is érkeztünk, és miután sikeresen le is parkoltunk bementünk. A sötét folyosón menve, már hallottuk a dübörgő zenét, ami odabentről jött. Féltem, ezért szegény Niall kezeit szorongattam. Nyomott egy amolyan "nyugi nem lesz semmi baj" féle csókot számra, s benyitottunk.
A hely különböző lámpák fényében úszott, és teljesen tele volt. A korláthoz sétálva be láttam az egészet. Mindenki táncolt, beszélgetett, vagy épp a bárpultnál állt, az italára várva. Hirtelen elhallgatott a zene, és a DJ mellé sétált Usher, majd a kezébe fogta a mikrofont, és rám nézett. Tudtam, hogy ebből már nem fog kisülni semmi jó.
-Elnézést, hogy félbeszakítom a bulit, de szeretnék bemutatni valakit. Valakit, aki nélkül ez a buli most nem lenne, és nem lennénk itt mindannyian megünnepelni Selena születésnapját. Tehát köszönjük szépen Isabella McCartney-nak! - mutatott felém, és ezzel párhuzamosan egy fehér reflektor is az arcomba irányult. Lefagytam, nem tudtam mit csináljak. A sok ember elmondott egy "Köszönjük"-et, arcomra rajzoltam egy kedves mosolyt, majd megfordultam, hogy Niall-hez bújhassak, de eltűnt. Jobban néztem a tömeget, de sehol se láttam. A lépcső felé indultam, hogy én is elvegyüljek, mikor az emberek szét húzódtak, és Lily és Selena sétált középen. Lépteim meggyorsítottam, és ahogy leértem, karjaim széttártam, és úgy öleltem őket magamhoz.
Szemeim könnybe lábadt, ahogy arra gondoltam, hogy itt hagyom őket. Nem bírnám ki nélkülük sehogy!
-Sajnálom! - suttogtam
-Mi is sajnáljuk! - suttogta Lily
-Ígérd meg, hogy többet nem csinálsz ilyet! - nézett rám könnyes szemekkel Selly
-Megígérem! - bólintottam mosolyogva. Nyomtam mindannyiuk arcára egy-egy puszit, majd egymásba karolva indultunk el egy kisebb boxhoz. A zene újra felcsendült, és folytatódott tovább a party. Ahogy kezdtük megközelíteni a kis székeket, egyre jobban kivettem, hogy kik ülnek ott. Jobban szorítottam a mellettem álló lányok karjait, majd ahogy odaértünk, Hanna egyből a nyakamba borult.
-Sajnálom, hogy annyira felfújtam azt a dolgot. Kérlek bocsáss meg! - szipogott fülembe
-Nem kell kérned, alap dolog! - szorítottam magamhoz, mire egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a száját
-És köszönöm szépen a ruhát! - vált el tőlem, és nyomott egy puszit arcomra. Végig néztem rajta, és tényleg azt a ruhát viselte, amit én ajándékoztam neki. Megnéztem Selly-t és Lily-t is, és rajtuk a tőlem kapottak voltak, mire csak elmosolyodtam.
-Szívesen! - mosolyogtam rá, majd elnéztem a többiekre. A srácok ott álltak előttem, mindannyian lehajtott fejjel, és úgy néztek rám boci szemekkel. Elnevettem magam a látványukon, mire elsőnek Harry mozdult meg és ölelt jó szorosan magához.
-Nyuszi, még egy ilyen és én nem tudom mit csinálok veled! - beszélt komoran
-Sajnálom! Ígérem nem lesz több ilyen! - mosolyodtam el, és az ő arcára is nyomtam egy puszit. Azt hiszem ma még sok puszit fogok, adni és kapni is.
-Remélem is! - nyomott ő is egy puszit homlokomra, és elvált tőlem. A maradék három fiúra néztem, akik ugyan úgy álltak, mint eddig.
-Bella, sajnáljuk az egészet, túlreagáltuk a dolgot, és olyanokat vágtunk a fejedhez, ami nem is igaz! - beszéltek egyszerre, mire fogtam és megöleltem őket egyszerre. Hamar ők is közrefogtak, és úgy ölelkeztünk.
-Felejtsük el az egészet! - mondtam, mire mindannyian bólintottak egyet. Szétszakadtunk, és úgy néztem végig a társaságon, és végre Niall is meglett. Kis táskám leraktam az asztalra, és úgy indultam be a tömegbe.
Először Mandy-ékhez mentem, ahol ott volt nagyi is. Igen, ő is eljött, igaz kicsit panaszkodott a hangos zenére, de végül megnyugtattam, hogy nem lesz semmibaja, és hogy nem muszáj neki végig maradni, ha nem szeretne, aminek nagyon örült. Köszöntem még Lily szüleinek, majd Mandy-éktől kaptam egy kisebb fejmosást, amit megérdemeltem.
A következő utam Pattie-ék asztalához vezetett. Mindannyiuknak nyomtam egy-egy puszit az arcára, és leálltam velük egy kicsit beszélgetni. Ahogy velük beszéltem, láttam ahogy Niall felénk néz, és nem kicsit volt dühös, hisz közvetlenül Justin mellett álltam, és ő az egyik kezével átölelte derekam. Szerelmem arcán felkuncogtam, majd a figyelmem a társaságra szegeződött.
Beszélgetésünket, Usher szakította félbe, ugyanis most jött Brian és Mandy ajándéka, ami ugye egy vetítés volt. Megkért, hogy mindenki maradjon csendbe, és hogy Lily, Selly, Chaz és én álljunk középre, egymás mellé, és úgy figyeljük, az eseményeket. Teljesítettük kérését, és odasétáltunk. Bal szélen állt Chaz, utána Lily, én és végül Selena. Ahogy beálltunk és mindenki elcsendesedett már indult is a videó.
-Ha nagy leszek énekesnő akarok lenni. Bár mondjuk már most is azok vagyunk, igaz? - jelent meg előttünk a 7 éves Selena, a közönség felnevetett. A kamera pedig a kicsii énünkre szegeződött.
-Igen! - kiabáltuk Lily-vel, egymásra néztünk és úgy nevettünk. A videóba elkezdtünk énekelni, ami inkább hangzott kiabálásnak, mint éneklésnek. Már annyira nevettünk, hogy a könny is kiszökött szemünkből. Majd hirtelen változott a helyszín, és a lakásunk udvarán voltunk. Épp csúszdáztunk, és a kamerába integettünk. Már el is felejtettem, hogy vannak ilyen felvételek is rólunk.
-Gyerekek csak óvatosan! - szólt egy női hang
-Amanda ugye van süti? - szólalt meg Chaz, azon a kis hangján, majd a kamera az illetőre ment. Ott volt, anya. Mosolyogva, nézett a kamerába, és Chaz kérdésén felnevetett.
-Persze, de gyorsan szólj a lányoknak! - bökött fejével a kert fele, a kis srác elszaladt, és a kamera is ránk szegeződött. Chaz próbált leemelni a csúszdáról, és hősiesen mutatta, hogy ő milyen erős, majd kézen ragadott és szaladtunk az asztalhoz. Leültünk az asztalköré, és elkezdtük ütögetni a tányérjainkat.
-Gyerekek fejezzétek be! - szólt ránk Mandy
-Anyu, szólj már rá! - jött ki a házból Tom
-Peter, énekelsz velem? - súgta oda Selena apának
-Persze! - nevetett fel apa, majd átnyújtotta a kamerát Mandy-nak, beállt Selly mellé, és elkezdték. A hátunk mögött álló tömeg felnevetett, nekem pedig ennyi elég volt. Kezem a szám elé raktam, nehogy elsírjam magam, de nem sikerült. A könnyek záporoztak szemeimből, a lányok még jobban öleltek, majd Chaz is hátulról átölelt, nyugtatás képen. Nem bírtam tovább nézni a videót, így elengedtem a többieket, és elindultam a tömegbe.
Könnyeim nem álltak meg, és nem érdekelt, hogy olyan sztárokat lökök félre, mint például Taylor Swift, vagy Miley Cyrus. Amint odaértem eluralkodott rajtam a sírás. Az ajtónak dőlve csúsztam le a földre. Ahogy újra láttam ezeket a felvételeket, előtörtek az emlékek. Felkavaró érzés volt újra látni anyát, apát és Tom-ot. Tudom, hogy ezzel Mandy-ék nem akartak semmi rosszat, mert nem tudhatták, hogy így fogok reagálni rá. Éreztem, ahogy az ajtót valaki lökdösi kívülről, de ellenálltam neki.
-Légyszíves engedj be! - szólt egy ismerős hang. Arrébb csúsztam a földön, így beengedve a hang tulajdonosát - Minden rendben? - guggolt le elém
-Persze! - bólintottam erőtlenül, és felnéztem rá.
-Hello! - mosolygott Demi - Mi a baj Bella? - ült le mellém
-Emlékszel rám? - ráncoltam homlokom csodálkozva. Nem hittem volna, hogy egy sztár pont rám fog emlékezni.
-Hát persze! A rehabilitáción beszéltünk először. Remélem azóta, nem okoztál magadnak kárt?!
-Nem. - ráztam fejem
-Örülök neki! - mosolygott -Miért szaladtál ki a videó elején?
-Amanda, és Peter a szüleim. - tört rám megint a sírás
-Ohh. - lepődött meg. - Gyere! - húzott magához közelebb, és megölelt. - Sírj nyugodtan! - simogatta hátam. Nem tudom mennyi ideje ülhettünk így, de a zene odakint megint felerősödött, én pedig lenyugodtam.
-Köszönöm Demi! - váltam el tőle
-Semmiség! Akkor megígértem neked, hogy bármiben segítek neked, emlékszel? - nézett szemembe, előttem pedig felvillant az a bizonyos pillanat.
-Igen! - bólintottam. Felállt, követtem a példáját, leporoltuk magunkat, és a tükörbe néztem. Megijedtem a saját látványomtól. A szemem enyhén piros volt a sírástól, és körülötte a feketés-lilás szemfesték is el volt mosódva.
-Ijesztően nézel ki! - húzta száját, és felnevetett, mire én is elnevettem magam. - Segítek rendbe hozni! - nyúlt egy törülközőért a mosdó alá, bevizezte, és elkezdte letörölni, a festéket. Amint kész volt táskájából elővette pár smink cuccot, és elkészítette az új sminkem. Közbe beszélgettünk és jókat nevettünk.
A végeredmény valami csodás lett. Igaz nem nagy szám, de tetszett. A szemem cicásra lett kifestve, pluszba hozzá egy kicsit füstös szem, a szám pedig halványan csillogott a szájfénytől.
-Köszönöm szépen, nagyon jó lett! - fordultam felé
-Azért, nem olyan, mint egy profi sminkesé, de szívesen! - legyintett - Gyere, ezt meg kell örökíteni! - húzta elő táskájából a telefonját, beálltunk a tükörbe egymással szembe, és már kattant is a kis kütyü. Itt is készült vagy öt kép - komoly, vicces, normálatlan, dámás, és egy aranyos -, majd kisétáltunk, vissza a tömegbe. Útjaink külön váltak, ő ment egy pohár italért, én pedig, mentem a többiekhez.
-Bella! - kapott karom után valaki, és megfordított - Sajnáljuk nem akartuk, hogy elsírd magad! - nézett rám Brian
-Semmibaj! - mosolyogtam rá - A videót azért, majd megkaphatom?
-Persze! - ölelt meg, majd tovább álltam. Egy pincér tálcájáról lekaptam egy pohár koktél, majd egyből lehúztam azt, mert már szükségem volt valamire ami ellazít. Leinni azért nem akarom magam, de kell egy piciny alkohol.
-Bella! - szaladt hozzám Selly - Minden rendben?
-Persze! - bólintottam - Sikerült az álmod, énekesnő lettél! - simítottam kezem karjára
-Igen! - nevetett fel
-Faith, te hova tűntél? - fonódott két kar hasam köré
-Öhmm telefonálnom kelletett. - fordultam meg karjai közt. A fények, pont olyan szögbe világították meg, hogy szemei, úgy csillogtak, mint egy gyémánt, ami az egyik kedvencem volt.
-Más lett a sminked? - ráncolta homlokát. Ajkamba harapva bólintottam, majd tekintete, a számra tévedt, majd vissza a szememhez, és ezt eljátszotta még egy párszor, mire ajkait enyémekre nyomta. Kezeim nyaka körül fontam össze, míg az övé a derekamon pihent. Nyelve egyből átfurakodott számba, de nem is bántam. Minden megszűnt körülöttünk. Még a hangos zenét sem hallottam, csak Ő volt meg én. Mi voltunk egymásnak.
-Öcsi, már nekünk is be kéne csajozni nem gondolod? - hallottam Liam kiabálását mögülünk, mire elváltam Niall-től, és feléjük fordultam.
-De! És most pont az ideje! - csapta össze kezeit Harry, és már indult is a tömegfele
-Várj egy kicsit, te Don Jouan! - állította meg Mandy, a többiekkel, pedig felnevettünk megszólításán
-Bocsi Mandy, de férjes nőkkel nem kezdek ki! - puszilta meg az arcát. Látni lehetett, hogy már volt egy kis pia benne.
-Most összetörted az álmaimat! - tettetett sírást, mi pedig csak nevettünk - De nem azért jöttem. Gyerünk egy közös képet kell csinálni, legyen mire emlékezni! - húzta vissza, mire beálltunk egy félkörbe. A jobb szélén állt Liam, mellette Selena, öt hátulról ölelve Taylor, mellettük, én, és engem is hátulról ölelt Niall, mellettünk Zayn, és ő előtte Lily, és végül Harry.
- Nagy mosoly! - kiabálta túl a zenét Mandy, majd kattant a gép és már kész is volt.
Az este további része nagyon jól telt. Olyan tíz óra fele, elénekeltük a Boldog Születésnapot, közbe begurítottuk a tortát is. Selena a könnyivel küszködve fújta el a gyertyákat, majd minket is felhívott mellé a színpadra. Csináltak rólunk jó sok képet, majd a tortáról is. A kedvencem az egészen az volt, hogy a torta egy nagy téglalap formájú volt, de ezen rajta volt, minden olyan képünk, ami fontos volt számunkra, így nem is csoda, hogy alig volt szívünk felvágni.
Miután mindenki elfogyasztotta a tortáját, jött az ajándékozás. A kisszobából, ahova a buli elején be lett rakva a sok minden, Usher, Brian és Scooter, egyenként hozták ki neki, hogy megtudja köszönni mindenkinek.
Rengeteg ajándékot kapott, volt olyan, akitől ékszert kapott, de kapott, ruhát, cipőt és még egy csomó mindent, de a 1D ajándéka vitte a pálmát. Ők egy Londoni úttal lepték meg Selly-t, aminek nem kell mondanom mennyire örült.
Az ajándékok megköszönése után, pedig kezdetét vette a féktelen bulizás. Leküldtünk pár koktélt, ami megadta az alaphangulatot. Beszélgettem egy csomó sztárral, akikkel nem hittem, hogy valaha is fogok. Készült azért jó pár kép is, szinte mindenkiről, és mindenki mindenkivel.
Éjfélkor, jött egy lassú szám, amit Niall-el táncoltam végig, és ami egy romantikus csókba fulladt. Ezután még koránt sem volt vége a bulinak, hisz csak most jött a java.
Mindenki, amikor megérkezett egy kalapba kelletett írnia egy feladatot, és egy másik kalapba voltak a nevek. Ezeket ki kell húzni valakinek, és amelyik névhez kerül egy feladat, annak teljesítenie kelletett azt. Volt itt mindenféle, a versírástól kezdve, a héliumos éneklésig minden.
A legjobb az volt, amikor tortát kelletett dobálni a közönségbe, és Louis annyira sietett valahova, hogy a színpad kellős közepén vágott egy seggest. Annyira nevetett mindenki, hogy már rendesen sírtunk, de szerencsére a szegény áldozat is. De nem csak ő bénázott. Jake T. Austin-nak az volt a feladata, hogy először egy vizes lavórba kelletett mártani a fejét, utána pedig egy liszttel teli tálcáról, kelletett lefújni a lisztet, úgy, hogy megtaláljon egy kulcsot. Sikerült is neki elég hamar, de a víztől az arcára ragadt az összes fehér por, és amikor ment volna le a lépcsőn, megcsúszott a maradék tortán, és lecsúszdázott a három lépcsőfokról. Mindenki halt meg a nevetéstől, de szerencsére senkinek nem lett semmi komoly baja.
Hajnal négy fele, az emberek kezdtek elfogyni, és hatra, már senki nem volt a szórakozóhelyen csak a fiúk, és mi.
-Jó este volt! - nézett ránk Louis
-Bizony! Jól meg lett szervezve! - nézett rám mosolyogva Lily
-Köszönöm szépen Bella! - ölelt meg Selly - Mind a bulit, az ajándékot, és a ruhát!
-Nem nagy ügy! - rántottam vállat
-És ki fog takarítani? - szólalt meg Harry. Végig néztünk a szórakozóhelyen, és a buli nyomát nem kicsit lehetett látni, ezért hívtunk egy takarító brigádott, és végül mi is elhagytuk a helyszínt......

Légyszíves komizzatok*-* és aki névtelenül ír az légyszí a monogramját írja már le a komi végén:)