48. Demi és Niall?

Sziasztok!!^^ Örülök, hogy végre volt időm felrakni a részt, pedig most nagyon összejött minden, és jelenleg törit tanulok, hogy ne húzzanak meg, amire sajnos nagy esély van rá=/ De hát a remény hal meg utoljára!!:)
Amúgy elterveztem, hogy nagy valószínűséggel mostanság többször fogok jelentkezni, részekkel, mert júliusba ismét nem leszek itthon 1 hónapig, és addigra szeretném befejezni a történetet!:) Már meg van, hogy hogyan lesz vége, csak addig el is kell jutni, és lesznek még izgalmas részek:P De egy biztos, hogy 10 rész még biztos, hogy lesz, de lehet, hogy kicsivel több is! Még nem tudom, de ahogy túl vagyok ezen a herce-hurcán a törivel neki állok megírni a végéig a részeket!!:)

De addig is jó olvasást, és ne felejtkezzetek meg el komizni!!;)

Bella szemszöge:

A tegnap este történtek annyira jó kedvvel töltöttek el, hogy másnap le sem lehetett lőni. Mivel Carlise-val megegyeztünk, hogy a kis Jaymi a másnapot velem tölti, olyanok voltunk ketten, akár az óvódások. Délután egyig pizsamában mesét néztünk, aztán nagyival sütögettünk egy kicsit, majd elmentünk a plazaba, csupán azért, hogy vegyünk egy-egy görkorcsolyát.

Ki akartam élvezni minden pillanatot, mert nekem ez nem nagyon adatott meg. Amikor anyáék meghaltak utána nem nagyon mozdultam ki. Nem játszottam a barátaimmal, nem jártam a játszótérre semmit nem csináltam. Csak a szobámban ültem és sírtam. Talán azzal, hogy Jaymi-vel tölthettem egy kis időt, így visszakaptam egy részét az életemnek. És emellett úgy tekintettem rá, mint a kisöcsémre. Aranyos, huncut, vicces kis srác, és már most hódit a lányok körében, hát akkor mi lesz, még ha felnő. Macsóságát tuti a bátyjától fogja örökölni és tanulni is.

- Jaymi, állj meg! – kiáltottam utána, ahogy egy kicsit lemaradva megálltam egy újságárusnál. Idejövet megakadt a szemem egy újságon, vagyis annak a címlapján. Gyorsan kifizettem, majd olvasni kezdtem.

              

  Meglenne Hollywood legújabb szerelmes párja?

A tegnap este folyamán került megrendezésre az év egyik legnagyobb szabású divatbemutatója a DeLuce divatcégnél. Kilenc éve minden éven ugyan azon a napon tartják meg ezt az eseményt más-más országokban. Idén volt olyan szerencsék, és nálunk került sor a megrendezésre. Sok sztár ellátogatott hozzá, köztük a híres színész-énekesnő Demi Lovato(18), és a még feltörekvőben lévő Brit fiúbanda az One Direction is.

Az este folyamán, a fiúbanda egyik tagja Niall Horan(17), és az énekesnőt Demi Lovato-t látták kettesben, meghitten beszélgetni. Sokan állítják, hogy csak barátok, de néhány szemtanú szerint, nagyon is mélyen beszélgettek és megvolt köztük a kémia is.

„Demi és Niall, nagyon jól szórakoztak és szinte az egész estét is együtt töltötték.” – nyilatkozta egy a nevét nem publikáló ott dolgozó. 

Ha mindez igaz, akkor lehet, hogy a két sztár között van valami? De ehhez, vajon mit szólhat az ír szépfiú barátnője? Lehet, hogy a képeken valójában az énekesnő volt, és csak így akarják leplezni a kapcsolatukat? Ez még egyelőre rejtély előttünk, de vajon mit szólnak hozzá a szőke herceg bandatársai, és Demi rajongói?
Egy biztos: a nyárnak hamarosan vége, ami a feltételezett kapcsolatnak véget vethet. De hogy mi fog történni? Mi kíváncsian várjuk a fejleményeket, mert meg kell hagyni, nagyon jól mutatnak együtt! 

Ahogy elolvastam a cikket elkapott a röhögő görcs. Nem lehet igaz, hogy ennyire felfújják ezt az egészet. Azért mert két ember beszélgetett, még nem jelenti azt, hogy van is köztük valami. A média annyira túl tudja dramatizálni a dolgokat. Mondjuk, ha nem lettem volna ott a bulin, akkor talán egy kicsit elkezdenék aggódni, hogy vajon mi történt, de mivel szemtanúja voltam mindennek, így semmi aggodalmaskodni valóm sincs.

- Bella, jössz? – gurult mellém a barna cukiság.

- Menjünk. – fogtam meg a kezét és együtt kezdtünk el száguldozni. Egyik kezemmel az ő kicsi kezét fogtam, míg másikba az újságot szorongattam.

Az utcán elhaladva sokan megbámultak minket, vagyis inkább engem, de nem érdekelt. Jól éreztem magam, és egy kicsit szabad is voltam. Nem tudom mikor szórakoztam ennyire önfeledten. Végre a csajok nélkül is tudtam egy kicsit kikapcsolódni.

A házhoz közelítve egyre jobban feltűnt, hogy két autó is parkol előttünk. Az egyik egy fekete kocsi volt, - ami kétségkívül a Niall-é -, a másik pedig egy sötétkék volt. Jobban szemügyre véve nem ismertem a második kocsit, de ahogy egyre közelítettünk, megláttuk a mellette álló Tony-t. Kicsit elszomorodtam, hogy a kis öccséért jött, ezzel elszakítva a játszó pajtásomtól.

Mivel a kocsi mellett szobrozó srác, későn vette észre, hogy jövünk, és mi meg már nem tudtunk lassítani, ezért egy nagyot sikítottam, ahogy Jaymi száguldott bátyja felé, de amikor leguggolt és átbújt a lába között nevethetnékem támadt, de ebben megakadályozott az, hogy most én gurultam elég gyorsan Tony felé, és a végén bele is csapódtam, úgy hogy hátraesett szegényke, és vele együtt én is.

- Uram, isten. Jól vagy? – néztem az alattam fekvő fiúra, aki csak egy nagyot nyögött.

- Ha, ha bénák. – nyújtotta ránk a nyelvét Jaymi, végül elnevettem magam.

- De legalább puhára érkeztem. – vigyorogtam.

- De jó egyeseknek. – morgott Tony. Lemásztam róla, így mellette térdepeltem és úgy vizsgáltam minden rendben van-e. Mivel az orra alatt motyogott valamit, ezért rájöttünk, hogy semmi baja sincs, csak a buksija fájt.

- Sziasztok. – köszönt egy félénk hang mögülem, mire akaratlanul is hatalmas mosoly kúszott arcomra. Ez az a hang, amit ezer közül is felismernék. Lassan fordultam felé és néztem fel rá. Arcán egy apró mosoly ült, szemüvege takarta szemeit, de tudtam, hogy nincs semmi jele a féltékenységnek. Kezét felém nyújtotta, amibe egyből bele kapaszkodtam és lassacskán felálltam, ami a guruló izé miatt a lábamon nehezen ment.

- Szia. – motyogtam és egy hosszú puszit nyomtam szájára. Nem akartam mások előtt annyira kimutatni azt, hogy mennyire oda vagyok ezért a srácért, azt inkább a házon belülre tartogatom. – Niall szeretném neked bemutatni Jaymi és Tony Cullen-t. – mutattam a mögöttem álló két fiúra, akik mosolyogva néztek minket – Srácok, ő itt Niall Horan, a barátom. – mondtam szégyenlősen.

- Örülök, hogy megismerhetünk, már sokat hallottunk rólad. – nyújtotta a kezét Tony vigyorogva. Niall felnevetett, én pedig égtem akár egy lángoló ház. Miért kell zavarba hozniuk?

- Szintúgy. – fogott vele kezet barátom is, én pedig csak ráütöttem egyet a velünk szemben álló srác hátára.

- Nem elég, hogy agyon nyomsz a nehéz testeddel, de még össze is akarsz törni? – kezdett el nyafogni.

- Ki kérem magamnak, nem is vagyok nehéz. – nyújtottam rá a nyelvem.

- Csinos vagy. – szólt közbe félénken Jaymi.

- Látod? – mutattam a kisfiúra, és egy puszit nyomtam az arcára.

- Csak a kiskori elfogultság. – legyintett bátyja, de már inkább ráhagytam. Végül nehezen sikerült elszakadnom Jaymi-től, és megígértettük egymással, hogy legközelebb is együtt töltünk egy napot.

Végül Niall-el kéz, a kézben sétáltunk be a házba – vagyis ő sétált és gurultam -, amit csak a nappaliból szűrődő tv tette kicsit zajossá. Először oda mentünk, ahol nagyi nézett tv-t, ölében a kutyusommal. Narry annyira jól érezte magát nagyi ölébe, hogy akárhogy hívtam sehogy nem jött velem. Aztán felfele vettük az irányt. A lépcsőn kicsit nehézkes volt felmásznom, de Niall hátulról tartott nehogy leesek, ezzel is okozva néhány vicces pillanatot. Azonban, ahogy bezárult az ajtó mögöttem, úgy gurultam Niall elé, és minden óvatosság nélkül nyomtam rá ajkaim övéire. Kicsit meglephette a tettem, ugyanis először nem csókolt vissza, de aztán kezei derekamra simulva húztak egyre közelebb magához és minden olyan volt, mint régen.

Hasamban a pillangók őrült tempóban kezdtek el járni, egyik kezemmel a hajába túrtam és azzal kezdtem el játszani, míg másikkal nyakába kapaszkodtam. Imádtam, ahogy csókol, hogy itt van velem, és azt hogy megbocsájtott. Kétszer is kirakhatta volna a szűröm, de ő még mindig itt van velem. Engem csókol és nem valami más csajt, és velem van.

- Faith. – húzódott el egy kicsit, légzése szaggatott volt, de próbáltam nem törődni vele és újra elkaptam ajkait. Belemosolygott a csókunkba, majd alsó ajkam beszívta, ezzel megállítva engem. – Valaki ma nagyon rámenős. – cukkolódott, miután elváltunk, homlokát enyémnek döntötte.

- Csak szeretnék élvezni minden pillanatot. – vontam vállat szégyenlősen, és szemeim is kinyitottam, így farkas szemet néztünk egymással. Szemei kétségbeesetten néztek rám, száján is a mosoly nem olyan volt, mint amilyen szokott. Nem volt benne semmi szórakozottság, boldogság, semmi.

- Beszélnünk kell. – húzódott el tőlem, kétségbeestem, hogy megint mit csináltam.

- Tony és Jaymi az unokatestvéreim. – mondtam gyorsan, mire meglepetten nézett rám. Arcán látni lehetett, hogy nem erről szeretett volna beszélni, de én kötelességemnek tartottam elmondani. Ezzel ismét egy újabb hazugságot osztottam meg vele.

Valójában Tony és Jay nem az unokatestvéreim, de apa és Carlise úgy tekintettek egymásra, mint a testvérek, így mindenki úgy tudja, hogy mi rokonok vagyunk. Soha senki nem gondolkozott el ezen, hogy anya is meg apa is egyedüli gyerek mégis van unokatesónk, így senki nem is jött rá az igazságra.

- Ez, hogy jön ide? – nézett rám hunyorítva, hangjából hallatszott, hogy jól mulat.

- Jobb félni, mint megijedni. – vontam vállat, fejem lehajtottam – Mit csináltam? – ujjaimmal kezdtem el babrálni, amikor láttam, hogy egy fehér tornacipő lép elém. Nem sokkal később pedig Niall nyúlt állam alá, és kényszerített, hogy nézzek szemébe.

- Miből gondolod, hogy te csináltál valamit? – még mindig mosolyogva nézett rám.

- Eddig rendszerint ez volt, én csináltam hülyeséget, aztán veszekedtünk és..- nem tudtam befejezni a mondatott, mert megcsókolt. Meglepve csókoltam vissza, de mire rájöttem mi is van, már el is húzódott tőlem.

- Most én csináltam valamit. – hadarta el, majd a szoba másik felébe sétált. Homlokom ráncolva néztem, hogy mit csinál, amikor egy újságot nyomott a kezembe. – Olvasd el először. – hajtotta le a fejét, majd az ágyam szélére ült. Zavartan igaz, de az újság címlapjára szegeztem a tekintetem.

Egy apró mosolyt csalt arcomra, ahogy megláttam a képet és a hozzá készült szalagcímet. Ugyan az volt, amit én is elolvastam nemrég. Ennyi lett volna a nagy bűne? Ennyiért érzi magát rosszul? Mivel nem akartam, hogy tudja, hogy már elolvastam ezért úgy tettem volna, mintha olvasni kezdtem volna, közbe pedig csak a képet figyeltem.

Mindketten annyira boldognak tűnnek, és látni lehetett rajtuk, hogy jól érezték magukat egymás társaságában. Még ha nem is lettem volna ott és nem láttam volna semmit, mit is csináltak, akkor is meg tudtam volna mondani, hogy semmi nem történt közöttük. Demi rendes, aranyos lány és sokat áradoztam már neki Niall-ről, és meg is jegyezte, hogy cukik vagyunk együtt, és ha bárki is közénk fog állni, akkor azzal a személlyel ő fog elbeszélgetni. Ezen a gondolaton is akaratlanul mosolyogtam el magam, hogy végig gondoltam, hogy most saját magával kell elbeszélgetnie.

- Faith, esküszöm, hogy nem történt semmi köztünk. – kezdett bele mondanivalójába Niall, ahogy elemeltem arcom elől az újságot – Tényleg csak beszélgettünk, de semmi több. Demi aranyos lány meg minden, de nálad senki sem jobb. – ahogy ezt kimondta, kicsit zavarba jött, arca elpirosodott – A fiúk is megmondják, hogy semmi olyat nem csináltunk, amit nem lett volna szabad. Én téged szeretlek Faith. – nézett rám, szemei csillogtak a ki nem hullott könnyektől. Nem sok kellett hozzá és én is elkezdetem volna sírni, de tudtam, hogy nem szabad. Azt hiszi, haragszom rá? De hát nem is csinált semmit.

- Niall. – gurultam elé, de ő nem figyel rám, fejét lehajtotta – Niall. –böktem meg mellkasát, de semmi, ezért egy másik folyamathoz kényszerültem. Mindkét kezemmel megfogtam mellkasát és egy nagyot löktem rajta, így elterülve az ágyon. Egy vigyort csalt arcomra, hogy sikerült elérnem célom.

- Neked is ilyen érzés szokott lenni? – nézett rám, ahogy csípőjére ültem. A belső fájdalomról beszélt, hogy valami mélyen emészti, mintha olyat tett volna, amit soha nem lehet megbocsátani.

- Rosszabb. – suttogtam. – De Niall, én hiszek neked. – mosolyogtam rá, arca egyszerre megkönnyebbült, de értetlenül is nézett rám.

- Hogy-hogy? – ráncolta homlokát.

- Három okból. – mutattam a kezemen – Egy: Selena-nál megtanultam, hogy sokszor, vagyis legtöbbször az újságírók olyat állítanak, ami nem igaz. – forgattam meg szemeim – Kettő: nekem sokkal többet ér a te szavad, mint valami idegené, és te is adtál nekem egy új esélyt, így ezért megpróbálok nem féltékeny lenni. – motyogtam a végét, fejem lehajtottam.

- Mi? – értetlenkedett, de mivel sehogy nem akartam ránézni, így ő is használta a módszerem és fordított a helyzetünkön. Én feküdtem az ágyon, míg a csípőmön Niall foglalt helyett és úgy nézett rám.

- A Justin-os dolog, és a veszekedés. – motyogtam, nem tudtam szemébe nézni. – Nem is kéne, már velem lenned, nem érdemellek meg.

- Ne mondj ilyeneket! – feküdt rám, homlokát enyémnek döntötte – Te vagy az egyik legjobb dolog az életemben. – motyogta számba, lehelete csiklandozta a bőröm. – Bármi is történik, te maradsz az első igaz szerelmem. – suttogta mosolyogva, majd ajkait enyémekre nyomták. Mosolyogva viszonoztam kedvességét és hajába túrtam. Imádom a haját, főleg amikor nincs beállítva, hanem csak össze-vissza áll, mert elaludta.

- Nem vagy kíváncsi a harmadik indokomra? – húzódtam el tőle egy nagyon picit, de szánk még mindig összeért.

- Dehogynem. – nyomott egy puszit a számra, majd annyira elhúzódott tőlem, hogy szemembe tudjon nézni. Mosolyogva figyelt rám, közben pedig az ágyon heverő hajammal játszott és egy tincset söpört ki arcomból.

- Reggel nyolckor Demi költött fel azzal, hogy a címlapon szerepeltek és, ő is elmondta, ugyan azokat, amiket te. – vigyorogtam, neki pedig arca ledermedt.

- Te beszéltél vele? – szólalt meg megdöbbenten, arca még mindig érzelemmentes volt.

- Ő hívott. – mosolyogtam zavartan, ő pedig nevetni kezdett.

- Akkor feleslegesen izgultam. – feküdt vissza testemre, arcát nyakam hajlatába fúrta.

- De aranyos voltál. – simogattam a hátát pólón keresztül. Apró puszikat hagyott nyakamnál, én pedig kis köröket és szíveket rajzoltam hátára, közbe kezem egyre lejjebb haladt egészen pólója aljáig és az anyag végével kezdtem el szórakozni. Lassan húztam egyre feljebb, amíg nem vette az adást, beleharapott egy picit a bőrömbe és felemelte a fejét, így sikerült kibújtatni felsőjéből. Ajkamba harapva néztem szemébe, ahogy fejét rázva nézett végig rajtam.

- Honnan ismered Demi-t? – tért vissza az előbbi témához.

- Selena-val nagyon jó barátnők, és volt alkalmam már nem egyszer találkozni vele, és jóba lettünk. – mosolyogtam. Ebbe nem hazudtam. Először tényleg úgy ismerkedtünk meg egymással, hogy a Selena-val közös filmet forgatták, és jóba lettünk. Aztán pedig a rehab után csak még szorosabb lett a kapcsolatunk.

- Ti nők. – forgatta meg szemeit, és egy apró puszit nyomott számra.